A blogon igyekeztem elsősorban a regényeimről írni, azok születéséről, hátteréről, illetve mindarról, ami épp velem történik, kizárva ebből a privát életemet, a politikát, és soha nem akartam reflektálni a körülöttem történő eseményekre. Most is arról kéne írnom, hogy mit gondolom az Év könyve szavazásról, vagy a szokásos “az év legjobb olvasmányai” bejegyzést kéne megírni, de […]
Szerző: Dani
Az év könyve 2022 – szavazás
Ahogy korábban már említettem, nem nagyon hiszek azokban a szavazásokban, ahol az olvasók döntenek, mert bár valóban kiállít egy bizonyítványt arról, hogy egy könyv, vagy egy író népszerű, de ettől még nem mond semmit arról, hogy az a könyv valóban jó-e. Az elmúlt két évben is volt egy hasonló szavazás, ahol az nyer, aki több […]
Különleges dedikálás
Már elég sokszor írtam arról, hogy a levéltári kutatás alatt előszeretettel látogattam a Hunyadi téri piac kolbászsütőjét. Nos, az a helyzet, hogy a hely pénteken végérvényesen bezár, illetve Imre most már tényleg nyugdíjba megy, és ki tudja, lesz-e valaki, aki továbbviszi a boltot. Ő valami koccintást is tervez, én pedig valami egészen mást. Az nyilvánvaló, […]
Könyvfesztivál után
Akik követik az oldalt, azoknak valószínűleg feltűnt, hogy a Könyvfesztivál után nem írtam külön bejegyzést, és ennek egyetlen oka van: eléggé csalódott vagyok az esemény miatt. Hiába a sok kedvelés a posztok alatt, mindez nem köszönt vissza a Millenárison, és kicsit magányosan üldögéltem ott egy szerkesztő társaságában. Ő persze megnyugtatott, hogy emiatt ne aggódjak, az […]
Tanárok
Nem tudom, hány emberhez jut el ez a bejegyzés, elvégre nincs több ezres követő táborom, de ha már tízhez, húszhoz, akármennyihez, akkor biztosan megérte. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy két általános iskolába is jártam. No, nem azért, mert az elsőből kicsaptak. Önként mentem át az akkor Álmos Vezér Általános Iskolába, és ennél jobb döntést […]
Még most is
A Csengőfrász 2018-ban jelent meg, és most, hogy új köntösben kerül az olvasók elé az Alexandra kiadónál, csak reménykedem benne, hogy sikerül növelni az olvasótábort. Elvégre, akinek megvan, nem biztos, hogy megveszi az új kiadást. Azonban úgy tűnik, az eredeti kötet hírneve azért csak kitartott az elmúlt négy évben, hiszen még most is ilyen olvasói […]
Dedikálás – Könyvfesztivál
A koronavírus járványnak köszönhetően a Szibériai csapda megjelenése után egyáltalán nem volt nyilvános könyvbemutató, sőt, semmilyen dedikálás vagy közönségtalálkozó. Aztán szép lassan teltek a hónapok, és miután egy kicsit jobb lett az egészségügyi helyzet, már kicsit okafogyottá vált az egész. Most, hogy hamarosan megjelenik a Csengőfrász második kiadása, ami részben egybe esik Nemzetközi Könyvfesztivállal, erre […]
Apró sikerélmények
Először is visszatértem a Tátrából, nem ettek meg a medvék vagy a mormoták! 🙂 Az üdülőben, ahol nyaralok, azért tudják, hogy írtam már két regényt, néha kérdezgetnek is ezekről, de persze mindig érik meglepetések az embert. Békésen olvasgatok a parton, amikor Laci elém tolta a Szibériai csapdát, hogy dedikálnám-e neki, mint az elsőt is. Tulajdonképpen […]
Felemás hírek
Gábor a végére ért a Csengőfrász kéziratának, miközben egy csomó apróságot megvitattunk, amivel tovább csiszolódott a szöveg. Az egyik szereplő vezetéknevét megváltoztattuk, ugyanis többen is javasolták, hogy nem hangzik túl jól, illetve kicsit komikusan hat, ezért egyeztem bele. A szerkesztés után készül egy dokumentum, benne a szinopszissal, fülszöveggel, főbb szereplőkkel, illetve kulcsszavakkal, és miután erre […]
Hírek a Balaton mellől
Ahogy azt megosztottam a héten, a szabadidőmben Hobo önéletrajzi írását olvasom gőzerővel. Sajnos dedikáltatni nem tudtam eddig, és most Kapolcsra sem jutok el, mint tavaly. Még gondolkodom, hogy írjak-e róla egy hosszabb véleményt ide, avagy van-e ilyesmire igény. Egyelőre annyit mondhatok, hogy akárcsak a dalszövegei, a könyv is mind intellektuálisan, mind érzelmileg hatással van rám, […]
