Az XY kiadónál dolgozó kolléga már biztos agyérgörcsöt kap, amikor meglátja, hogy tőlem kapott levelet. Merthogy ismét eltelt 5 hét a legutóbbi levélváltás óta, ami ugye azzal záródott, hogy az ügyvezetőjük olvassa a kéziratot. Azt hiszem igyekeztem mindent beleírni, azaz hogy: 1) elnézést az újbóli zaklatásért, meg 2) azért van bennem “némi” izgatottság, és 3) remélem a korábbi levelének a pozitív sugallata pozitív döntést eredményez. Ahogy azt szintén megírtam, azért nem fűzök hozzá sok reményt, hogy valaki a nyári szabadsága alatt az én kéziratomat olvassa.

Még adós vagyok a Recsk könyv kritikájával is, ami, nos, nehéz ügy. Leginkább azért, mert van egy nagyon halovány kapcsolatom a szerzőhöz, ezért tényleg csak azt tudom írni, hogy nekem nem tetszett. A magam részéről sok mindent találtam benne, amit kritikaként felróhatnék, de nem teszem…de persze bármikor szívesen beszélek róla személyesen. Korábban tényleg igyekeztem elolvasni a Recskről szóló könyvek zömét, és ha valaki egy kicsit is szeretné megtudni és megérteni mi és hogyan történt ott, akkor az Böszörményi Géza Recsk könyvét olvassa el. Ezen kívül tavaly készült egy dokumentumfilm az egyetlen sikeres recski szökésről, melynek címe Michnay Gyula szökése Recskről / Jules szökése. Sajnos annak idején nem tudtam  megnézni, így ha bárki tud valamilyen linket, videótárat, vagy bármit, azt nagyon megköszönöm.

És ha már Recsk, akkor a Recski Szövetség Egyesület szeptember 17-én vasárnap tartja az éves megemlékezését a helyszínen, ahol Bank Barbara, a kötet szerzője is jelen lesz. Aki rendszeresen olvassa a blogot, talán még emlékszik, hogy elég sokáig “üldöztem” levelekkel, és valahogy nem jutottunk dűlőre. Ha XY kiadótól nem érkezik válasz, lehet meggondolandó egy személyes találkozó Barbarával. 🙂