Nyári szünet

Ahogy azt minden június végén megírom, a következő héttől nyári üzemmódba kapcsol a blog és az oldal is, de ez nem jelenti azt, hogy tartalom nélkül maradtok, csak épp ritkábban írok majd ide. Persze nyilván attól függ, hogy alakul a kéziratok szerkesztése, az új könyv megjelenése, és lesz-e bármilyen megosztható hír velük kapcsolatban.

Jövő héten elindul az egyetemen megszervezett éves vándortúrám, majd igyekszem onnan is bejelentkezni. Ami azonban talán ennél is érdekesebb, hogy hetek óta nem hagy nyugodni egy új ötlet, ami egyrészt jó, mert ha esetleg rákérdeznek a kiadónál a “hogyan továbbra” nem az lesz a válasz, hogy majd meglátjuk, hanem nyugodt szívvel tudom mondani, hogy azért van ötlet. Még mielőtt nagyon belelelkesednénk, ez csupán arra elég, hogy forgassam a gondolatot, és nyáron valószínűleg épp csak annyit fogok tenni, hogy vázlatokat írok. Ez még messze van attól, hogy tényleges jegyzetek készüljenek egy új regényhez, inkább csak arra jó, hogy ne felejtsem el őket. Az mindenesetre biztos, hogy újra sok mindennek kell majd utána néznem, ha az ötlet valóban szárba szökken. Nem sokat tudok a korabeli rendőrség (tehát nem az ÁVH) nyomozati munkájáról, az ún. különítményesekről, hogy csak néhány témát felvillantsak.

És hogy ebből mi fog kisülni? Nos, a terv az, hogy ezúttal egy skandináv-típusú krimit próbáljak meg összehozni, amiben a műfajra jellemző gyilkosságokkal, társadalmi mondanivalóval, és persze mindez 1950-ben. Hogy mi lesz ebből, na azt majd meglátjuk, de előbb jelenjen meg az új könyv.

Share