Erre nem számítottam

Nos, hogy mi az értelme a fenti talányos címadásnak, hamarosan kiderül. Azt hiszem, minden várakozásomat sikerült felülmúlni, mert a regény közel 80%-a elkészült, ami azt jelenti, hogy már csak 3 fejezetet kell megírni, plusz az Utószót és a Köszönetnyilvánítást. A kreativitásom és a szabadidőm függvényében, akár még decemberben kész lehet. A kiadó elégedett a címmel, és elvileg várják is a kéziratot. A tesztolvasók szintén elégedettek az eddigiekkel. Ennél fogva én is.

A jegyzeteket nagyjából el lehet felejteni. Történt ugyanis, hogy mikor átnéztem a 15. és a 16. fejezetekhez írt anyagokat, arra jöttem rá, hogy talán mégsem jó minden úgy, ahogy korábban kitaláltam, és talán meg kéne cserélni a kettőt, és ez egy csomó más változtatást is igényel. Megvitattam a tesztolvasókkal a kérdést, de nem kaptam egyértelmű iránymutatást, melyik lenne a jobb megoldás a cselekmény szempontjából, ezért úgy döntöttem, minél előbb megírom, hogy lássák, jó lesz-e így. A minél előbb végül tulajdonképpen két nap volt, plusz némi átolvasás. Ezek után az alábbi leveleket kaptam:

„Hát ez durva volt! Úgy értem, nagyon nem számítottam rá, […]. Ledöbbentem. És ez jó, mert nem az lett, amit én tippeltem. Az mindig jó, ha az olvasó nem találja ki előre, hogy mi fog történni.”

„No, erre nem számítottam 🙂 Mikor jön a következő rész?”

A szöveget egymástól függetlenül olvassák, így örülök, hogy hasonló reakciót szült a szöveg. Ráadásul ez nem is annyira egy beépített csavar a történetben. Nem tudok mást mondani, mint hogy elégedett vagyok, és remélem ez átsegít a maradék fejezetek megírásában.

Share