Hamarosan beköszönt a nyár, és ahogy ez lenni szokott, én is jóval ritkábban jelentkezem. De addig is menjünk sorban.

Ahogy azt láthattátok, a héten ellátogattam a HM Hadtörténelmi Levéltárába, bár nem nagyon reménykedtem benne, hogy sok használható adatot találok a regényhez. Leginkább a zsoldnyilvántartásról voltak adatok, illetve a különböző áthelyezések irataiba tudtam beleolvasni, de ezek kevésbé relevánsak számomra. Ezen kívül még beugrom ma-holnap egy cikkért az ÁBTL-be, hogy az ÁVH futárpostájáról egy kicsit többet is megtudjak. Ez egy kulcskérdés a cselekmény szempontjából. Ugyanakkor ahogy egyre többet és többet keresgélek bizonyos témák iránt, egyre inkább úgy tűnik, hogy ezekről szinte egyáltalán nincs írásos dokumentum. Ez annyiban jó, hogy sokkal nagyobb teret enged a fikciónak. Minden esetre zt tudom ígérni, hogy a nyári szünet alatt igyekszem foglalkozni a cselekménnyel, a szereplőkkel, hogy ősszel adott esetben neki lehessen állni az írásnak.

Ma viszont a kultura.hu egyik szerkesztőjével lesz egy interjúm, és ilyenkor általában elhangzik a “honnan jött a regényírás ötlete?” kérdés. Akik olvasták már valamelyik interjút, tudják, hogy 1) érdekelt a téma, és 2) csalódtam egy általam korábban kedvelt Kortárs Magyar Szerző munkáiban. És ahogy ezt végiggondoltam, gyorsan meg is kerestem a Szerző hozzám intézett sorait. Én ugyanis megfogalmaztam némi kritikát, hogy mi az, ami nem tetszik a könyveiben, amire ezt válaszolta: “…és ha már engem ilyen keresetlenül kritizált, akkor nyugodtan ugorja meg a következő szintet, és becsülje magát és a regényét annyira, hogy azt írja: jobb lesz és sikeresebb és elismertebb, mint az én regényeim.” Azóta sem értem, miért reagált egyből ilyen sértett módon, de most már mindegy. Elküldtem neki a regényem linkjét, de persze azóta sem válaszolt.

Szóval hamarosan nyár, mindenki pihenjen, én pedig jelentkezem, ha van miről jelenteni.