Elég körülményes volt az út a héten történt beszélgetés létrejöttéig, erről olvashattok most.

Szóval a piliscsabai laktanyáról nem állt rendelkezésre elég történelmi háttér a neten. Egyedül egy nyomtatott könyvecskéhez jutottam hozzá Okváth Imre révén, ami azonban pont arról nem írt, ami engem érdekel. Nem tért ki a napi rutinra, és az összességében az ötvenes évekről is csak pár bekezdésnyi szövegben emlékeztek meg. A netes böngészés azonban elvezetett Benedek Levente blogjához, aki az egyik bejegyzésben korábban foglalkozott a laktanyával, és be is járta a PPKE piliscsabai kampuszán még megmaradt helyszíneket. Miután elmeséltem neki, mit is szeretnék, lelkesen utánanézett a dolgoknak, hiszen ő sokkal jobban benne van a katonai dolgokban. Így egy netes Facebook csoportban talált rá Horváth Józsefre, összehozott bennünket, majd leszerveztünk egy találkozót Újpestre. József, 1950 és 1952 között töltötte sorkatonai szolgálatát a piliscsabai laktanyában. Azt gondolom, ennyire szerencsés nem lehetek, de úgy tűnik mégis. Tőle aztán megtudtam olyan részleteket, amire szükségem volt, például olyanokat, hogy a tisztek a településen laktak, nem a laktanya épületeiben, valamint hogy milyen szerepe volt a politikai tiszteknek, és más hasonló érdekességeket. A következő lépés az lesz, hogy az ÁBTL-ben is utána kell nézni, milyen ügyek keletkeztek a laktanya vonatkozásában. Ha ez is meglesz, akkor már nem sok minden marad a történelmi háttér vonatkozásában, így marad a tervezés, szereplők, cselekmény és a fejezetek felvázolása. De ez még odébb van.