Ez a bejegyzés nem annyira köthető szervesen a regényhez, vagy épp írói tevékenységemhez, de ettől még remélem gondolatébresztő lesz.

A héten az egyik reggeli rádióműsorban a könyvekről volt szó. A beszélgetés pedig arra a szomorú következtetésre jutott, hogy a könyv lassan luxuscikké válik. Ha nem is szó szerint, de azért gondoljuk végig a következőt. Ti mennyi pénzt áldoztok egy évben könyvre? Én szeretném azt mondani, hogy ez esetemben valahol 50 és 100 ezer forint között mozog, de félek, ezt a határt túllépem, méghozzá felfelé. És itt jött a rádióműsorban felvetett gondolat. Ma már, egy e-könyv olvasót meg lehet venni mondjuk 50 ezer forintért, de ezzel már sokat mondtam. Én innentől kezdve a web adta csatornákon keresztül több száz könyvhöz juthatunk hozzá, épp ezért az emberek inkább egyszer kifizetnek egy nagyobb összeget egy elektronikai kütyüért, cserébe nem kell évente gyarapítani a könyvespolcokat.

Én persze egy megrögzött nyomtatott könyv párti vagyok, de sajnos be kell látni, hogy van némi igazság a fentiekben. Tőlem többen is megkérdezték, hogy mikor lesz e-könyv, meg hasonló digitális formátum. Erre meg az a válaszom, hogy nem lesz. Persze, ezért a formátumért is lehet fizetni, nem csak a letöltés működik, de én már csak ilyen maradi vagyok. Minden esetre egyet tudok érteni a rádiósok érvelésével, hogy aki ma könyvet vesz egy könyvesboltban, azt ritka csodabogárnak számít. Épp ezért tényleg hálás vagyok mindazoknak, akik  megvették a regényem, és áldoztak rám. Ez olyan jó érzés.