Az emberek többségének ez nagyjából mindegy. Valahol igazuk is van, hisz mindkét betűszó a politikai rendőrségre utal, igaz, más és más korszakban. A lényeg, a feladat nem változott, csak a név.

Most, hogy megírtam az előszót, és két teljes fejezetet, van időm írni kicsit a háttérről is. Tehát a politikai rendőrség története valamikor 1945-től datálható. Ekkor a Magyar Államrendőrségnek volt egy csoportja, amit nevezzünk Politikai Rendészeti Osztálynak, ez volt tehát a PRO. A budapesti főkapitányság politikai osztálya költözött be az Andrássy út 60-ba. Ebben, ahogy a szervezet későbbi átalakulása után is, több főcsoport dolgozott, az egyes ügyekre specializálódva.

1946-tól, Rajk László irányítása mellett összevonják a különböző területi szerveket, és megalakul a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya. Ez tehát az ÁVÓ. Két év múlva került sor az újabb átalakításra, hogy a szervezet több önállóságot kapjon, így került a Belügyminisztérium fennhatósága alá és megalakult a BM Államvédelmi Hatósága (BM ÁVH). Ez Kádár János nevéhez fűződik, Rajk ekkor már külügyminiszter volt…míg végül ő is az ÁVH-n végezte, mint fogoly. 1949 elejére az ország rendvédelmének már közel 20% az ÁVH-nál dolgozott. Az év végén végül a politikai rendőrség végleg levált a minisztériumról, így 1950. január 1-től kezdődik a független Államvédelmi Hatóság (ÁVH) időszaka.

1950-re leszámoltak a politikai ellenfelekkel, a kommunista párton belül is elvégezték a tisztogatást, így gyakorlatilag ettől a ponttól kezdve az ÁVH-t nem korlátozta semmi. Épp ez volt az egyik indok, hogy a történetemet 1950-be helyezzem. Erről egyébként korábban már írtam itt.

Még annyi, hogy hiába voltam tisztában e szervezeti kérdésekkel, az írás közben ez mégsem tűnt fel. A bevezetés 3 évvel a cselekmény előtt játszódik, amikor még ÁVÓ-nak hívták a politikai rendőrséget, de e felett simán elsiklottam volna, ha Ildikó ki nem szúrja a szövegben. Gyanítom, kevés olvasót zavart volna, de akkor már legyünk pontosak! 😉