Ezúttal egy jövő heti előadásra szeretném felhívni a figyelmet. Müller Rolf korábban elolvasta a kéziratomat, sőt ajánlást is írt róla. Csütörtökön az ÁBTL aulájában tart előadást a különböző karhatalmi szervekről. Azt hiszem nála autentikusabb forrást nem nagyon találunk, ha az ÁVH-ról van szó, illetve a hozzá kapcsolódó szervezetről. Így ajánlom mindenkinek az előadást, nagy valószínűséggel én is ott leszek. Itt található a link, az előadás facebook eseményéhez, alább pedig az ismertető.

TÖRTÉNELMI KávéháZ
Beszélgetések a Történeti Levéltárban

MEGHÍVÓ

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2011 februárjában előadássorozatot indított, amelynek keretében az intézményben folyó tudományos kutatást és iratfeldolgozást mutatjuk be. Szívesen látjuk az érdeklődőket minden hónap második csütörtök délutánján előadásainkon, és az azt követő beszélgetéseken.

A következő előadásra 2017. június 8-án 15 órakor az ÁBTL aulájában kerül sor (Budapest, VI. ker. Eötvös utca 7.)

Előadó: Müller Rolf

Az előadás címe:
Erőszakos szervezetek: karhatalmak 1945 és 1956 között

A mai közbeszédből szinte teljességgel kikopott a karhatalom fogalma. Nem véletlenül, hiszen múltja szinte vállalhatatlanná teszi jelenkori használatát. A közvélekedés a karhatalmistán leginkább az 1956-os szabadságharc és forradalom leverésében és megtorlásában tevékeny részt vállaló „pufajkásokat” érti, sokan ide sorolják a hasonlóan rossz emlékű elődöket, a „kék ávósokat”, vagy az ’56 utáni „rendteremtők” örököseit, a munkásőröket. A „karhatalom” tehát összeforrt a kommunista diktatúra éveivel, holott korántsem az 1945 utáni rendszer szülötte.

Előadásomban először a fogalmi kérdéseket tisztázom, majd áttekintem a szervezeti előzményeket. Ezt követően a karhatalom történetének 1945 utáni bő évtizedével foglalkozom, amelyben két szervezettörténeti szakaszt különítek el: bemutatom a rendőri karhatalom éveinek (1945‒1949), majd az azt követő államvédelmi időszaknak (1949‒1956) a jellemző formációit, és kitérek a harmadik szereplőre, a honvédségi segéderőre. Továbbá arra keresem a választ, hogy miként jött létre pár tucat „verőlegényből” a több ezer fős államvédelmi belső karhatalom, milyen mozgatórúgói voltak az ÁVH ilyen értelemben vett izmosodásának.

A korspecifikus karhatalmi szerepek számbavételekor az 1945 utáni erőszak-terek közül a hazai németség ellen irányuló razziákkal, a kitelepítésekkel, az iskolák államosításával és a kuláküldözéssel foglalkozom.

Müller Rolf