Tudom, biztos érdekelnek titeket a fotók, de még egy kis türelmet kérek. Erről mindenképp szeretnék először írni. Először is fontos leszögezni néhány dolgot.
A Rákosi-bunkerbe (hivatalos nevén F4 objektumba) ma bárki bemehet, lévén elég rákeresni, hol van bejárat, és onnan szinte egyenes az út. Ugyanakkor senki ne induljon el a bejegyzés elolvasása után, ugyanis a bunker látogatása elvben lehetséges, de a gyakorlatban illegális. Na, most akkor hogy is van ez. Természetesen lehet levelezni a BKV-vel, és más illetékes szervekkel, sőt, én is próbálkoztam hivatalos úton lejutni, de sehogy sem találtam utat. Persze egyedül nem is vágtam volna neki az ismeretlennek, ami nem is olyan ismeretlen, elvégre van már egy csomó blog, ahol lehet róla olvasni, vannak videók és fotók. Ennek ellenére mivel az elmúlt közel 10 évben ezzel a korszakkal foglalkoztam, szerettem volna saját élményeket is. A fentiekből talán kiderül, hogy lejutni mégsem olyan könnyű. Ha egyedül mentem volna, valószínűleg visszafordulok az első akadálynál, de nem így történt. Hogy végül kivel jutottam le, az maradjon titok, minden esetre egy cigi, egy citromos sör és egy zéró kóla volt a fizetség érte. Szóval miután megtaláltam a Vezetőmet, elmondta, hogy levisz a bunkerbe, ami, még egyszer, nem egészen legális.
Amikor bejutunk a szedett-vedett “védelmi” rendszeren, akkor van egy munkagödör, annak a szélén van egy létra, itt lehet lemenni. Egy rövid ereszkedés után van az első és egyetlen komolyabb akadály: két tartóvas között kell leereszkedni egy másik lépcsőig. Innen aztán több emelet mélyre vezet az út, ahol minden ki van világítva. Persze minek? Senki nem használja, de nem is bontották el, nincs funkciója…hát, ez azért szomorú. Lent mindenhol graffitik és firkák, ami alapján úgy tűnik, sokan jönnek le ide a buli kedvéért. A bunker amúgy nem olyan nagy, a legtöbb helyen zöld, fémburkolat van a fejünk felett, és ebből az alagút-szerű teremből van 7-8. Az egyik mellett van a korábbi légszűrő, levegőztető rendszer, és egy csomó illemhely. A legtöbb üres, van rohad szét, máshol szemetet, régi hordókat halmoztak fel. Ennek ellenére van a helynek egy különleges atmoszférája. Ez alatt is van egy folyosórendszer, leginkább téglákat halmoztak fel, de érthető módon már nem lehet találni régi ereklyéket, esetleg néhány csavart, de semmi mást. Az egyik folyosó elvisz egy páncélajtóhoz, korábban innen lehetett volna lejönni, de ez most zárva volt. A Vezetőm volt a túloldalon, de azt mondta, nincs ott semmi különös.
Összességében tehát érdekes élmény volt. Szinte biztos, hogy ez nem szerepel majd a következő regényben, de mivel sosem tudhatom, mit hoz a jövő, ezért elraktároztam mindent, mondván egyszer majd jó lesz. Kaptam felajánlást, hogy a Vezetőm elvitt volna az egykori tv székházba is, vagy a Tőzsdepalota alá, de úgy gondoltam, ennyi kaland elég volt az estére. Szóval érdekes és tanulságos volt, a tartóvasaknál kicsit nehézkes kimászni, de mindenképpen megérte. Ugyanakkor ahogy mondtam, senki ne induljon el egyedül a kaland kedvéért.
Fotók hamarosan.
