Be kell vallanom őszintén, hogy most nem leszek nagyon őszinte. Eddig úgy többé-kevésbé megírtam minden gondolatomat, és adott esetben közzé tettem leveleket, dokumentumokat. Nos, Barbarával sajnos azóta sem jött létre a találkozó, és e miatt, kicsit csalódott vagyok. Írtam neki emailt és hívtam telefonon, de válasz nem nagyon érkezett. Így arra jutottam, hogy stratégiát kell váltani. Persze, sok mindent gondolok ezzel kapcsolatban, de mivel titkon azért bízom benne, hogy ígéretéhez híven előkerül valamikor, ezért mindezt megtartom magamnak.

Épp ezért a kéziratot a tegnapi nap folyamán elküldtem dr. Schmidt Máriának, a Terror Háza igazgatójának. Elvégre nála autentikusabbat nehéz lenne találni az egykori ÁVH épületről szóló regény kapcsán. Valószínűleg nem kapok gyors választ, ha egyáltalán válaszol, és azt sem biztos, hogy tud segíteni, minden esetre talán van némi esély rá. Ha ez sem működik, akkor tényleg nem marad más megoldás, mint elküldeni az anyagot az ország összes kiadójának, és ha ez sem, hát maradnak a magánkiadás, amit viszont nem szeretnék, lévén nincs meg rá az anyagi fedezetem. Egyelőre azonban reménykedjünk.