Már a Csengőfrász megírásakor is azt kérdezték, hogy van-e ötlet új regényre, amire azt válaszoltam, hogy van, lévén az ember megpróbál egy lépéssel előrébb járni, és ezzel hosszú távra tervezni. Természetesen most is vannak ilyen tervek, amelyről nem lenne etikus beszélni idő előtt. Épp ezért elkezdtem gondolkodni, hogy ha lenne harmadik regény, akkor annak milyennek kéne lennie, hogy kellően eltérjen a másik kettőtől. Ezek alapján beírtam a google keresőbe néhány kulcsszót, és hamarosan találtam is egy vonatkozó cikket, amit egy történész doktorandusz hallgató jegyzett. Bár szívesen megosztanám ezt is mindenkivel, de ha lesz belőle regény, akkor sok puskaport ellőnék vele. Most csupán az a fontos, hogy találtam egy megtörtént esetet az ÁVH történelméből, ami kellően megmozgatta a fantáziámat. Természetesen ez nem jelent semmit. Van egy ötlet, ami egyszer jó lesz valamire. Ma találkoztam a cikk szerzőjével, Dórival, és átbeszéltünk egy csomó kérdést, aztán meglátom, mire megyek vele.

Amíg várok a tesztolvasók véleményére, ez pont jól jött kikapcsolódásnak. Aztán gőzerővel lehet dolgozni a Szibériai csapda megjelenésén. Ez a kis ötlet pedig bekerül egy fiókba, és meglátjuk, hogyan tudja ez a hosszú távú terveimet szolgálni.