Elég mozgalmasan, és egyben eseménydúsan telt a hét. Beszélgettem a rádióban, és ami a legfontosabb, nem csak a könyvről, hanem más, fontos témákról, mint például az ügynök-kérdés. Nem gondolom, hogy az én szavam számítana, de ha már egy kicsit közelebb kerültem ahhoz, hogy a gondolataim eljussanak más emberekhez, akkor innentől kezdve ez felelősség, de egyben lehetőség is a véleményformálásra. Az interjú után jelent meg az ekultura.hu-n egy kritika, amit ezúton is köszönök Gere Ágnesnek. Ha a regisztrálva vagytok a moly.hu-n, ott szintén találtok velem egy rövid interjút az e havi Merítésben. És végül egy olvasói véleményt is megosztok. Ennek az a különlegessége, hogy egy ismerősöm ajánlotta a könyvemet egy barátjának, aki nyilvánvalóan nem tudta ki vagyok, és mi ez a könyv. A véleménye, ami a közös ismerősön keresztül jutott el hozzám pedig a következő:
Sokminden volt lassan haladtam sajnos 
de ma befejeztem. A történet nagyon izgalmas. Iszonyatosan tetszett a végén a fordulat. fenntartotta az érdeklődésemet aztán végére még csavar is volt benne tényleg egy élmény volt. Köszönöm az ajánlást.( Vagyis azt hogy ott túrás hétvégén faggathattalak arrol mit olvasol 
) Olvasás közben kitérőket tettem hogyan is nézett ki pl.hősök tere ekkor,meg háború közben és után. Mikor került el onnan pl.mária terézia szobra stbstb. De sztem vmikor a kis órásboltot is megnézem városban,ahogy a könyv is ajánlotta a végén ezekre mind gondoltam h végigjárom. Meg is hatott néhol,olykor a könyv. És dühös lettem politikai rendszerekre stb szval ilyen egy jó könyv ami ennyi mindent kivált. Szóval innentől kezdve szívesen fogadok ajánlást tőled könyvekre ” Viktor, ezúton is köszönöm, hogy az én könyvemet ajánlottad.” Ezt egy osztálytársam írta. Van tehát egy erőteljes igény, ami valahol persze stressz is. Ennek ellenére tartom magam ahhoz, hogy elsietni semmit nem kell, mert egy második könyvnél már meg kell felelni az elvárásoknak, ezért alaposan ki kell találni mindent. Így nyáron tényleg jó lenne pihenni, olvasni (van vagy 5-6 elolvasásra váró könyv), aztán majd ősszel meglátjuk.
