Elérkezett 2018, és az újévet egy igazán jó hírrel tudom kezdeni.

A tavalyi év végén elküldtem a kéziratot az ÁBTL főigazgatójának, Cseh Gergőnek, majd a héten némi levélváltás után személyes találkozót beszéltünk meg. Először is a kézirat nagyon tetszett neki, azt mondta, élvezettel olvasta, és nem lenne szabad, hogy ez a fiókban maradjon. Szerinte ugyanis hiánypótló munka. Az egyébként lenyűgözte, hogy nem történészként mennyi időt és energiát fektettem a munkába, mondván, ő nem tudja, hogyan is kezdjen egy botanikai tanulmányba. Ezek után biztosított a levéltár támogatásáról, ami több mindent jelent. Egyrészt részt tudnak vállalni a regény népszerűsítésében, de ami a legfontosabb, egy hat számjegyű összeggel meg tudják támogatni a kiadást, azaz ha XY kiadó továbbra is partnernek mutatkozik, akkor a pénzügyi támogatás csökkenti a kiadással járó anyagi kockázatukat. Ezen kívül arra is ígéretet kaptam, hogy megmozgatják a kapcsolatokat a Nemzeti Emlékezet Bizottságánál (NEB), esetleges további támogatás reményében. Hát úgy legyen.

Ezek után természetesen írtam a kiadónak, aki azért nem tett elém egy szerződést, de mindenképp örült, hogy van támogatás. Ezek után még fel kell mérni a kereskedői igényeket, hogy vajon egy ávéhás regény megjelenésére mennyire harapnának rá. Ezek alapján lehet költségkalkuláció végezni. És valószínűleg még egy csomó mást is figyelembe kell venni, mire rábólintanak a dologra. Mindez tehát azt jelenti, hogy korai még pezsgőt bontani, de egy lépéssel mégis közelebb kerül a kézirat a kiadáshoz.

Szóval ha eddig nem követtétek a blogot…akkor most már tényleg itt az ideje.