A héten egy ismert rádiós könyvét olvastam el, s szerepel benne egy félmondat, mely szerint vajon kiadták volna a könyveit akkor is, ha nem egy közismert ember lenne. A kérdésnek így utólag persze nincs jelentősége. Ha végignézünk ma a könyvpiacon, vagy megnyitjuk a bookline oldalát, némi böngészés után tucatjával találunk könyveket ismert szerzőktől, divatos szóval celebektől. Tényleg, nincs jogom bárki is becsmérelni. Vannak köztük valóságshow szereplők, színészek, tévések, bloggerek, életművészek. A közös bennük, hogy írtak egy könyvet. Esetleg többet. Hogy jó könyveket? Nem tudom. A fent idézett rádiós könyve nekem tetszett. A többiekről nem tudok nyilatkozni. Viszont érthető a kiadói logika is. Lehet, hogy XY nem egy jó író, nem alkot maradandót, de ismeri a fél ország, és ez alapján várhatóan igen nagy lesz rá a kereslet. Elvégre a híres XY írta. És ez valószínűleg működik is. Nos, hát velük kell versenyezni azoknak, akik azt gondolják magukról, hogy talán egy kicsit igényesebb művet alkottak, s persze meg kell küzdeni az ismeretlenség okozta hátránnyal is. Miért fektetne be a kiadó egy olyan kéziratba, ami lehet, hogy jó lesz. Hangsúlyozom, lehet. Míg a híres XY esetében nem feltétlenül jó, de elég ismertek ahhoz, hogy jó fogyjon a boltokban. És ez szomorú. Marad a küzdelem, meg a próbálkozás…aztán meglátjuk.