Egy év

Holnap lesz egy éve, hogy elindult a regény honlapja. Szokoli Kati nélkül ez nem ment volna. 🙂 Köszönöm. Kezdetben azt tűztem ki célul, hogy minden héten írok legalább egy bejegyzést a blogba. Nyáron kicsit ellazsáltam a dolgot, de ennek ellenére ez az 50. bejegyzés lesz. 🙂 Az oldal indulásakor még sehol sem tartottam, s most már elmondhatom, hogy mindössze egyetlen fejezet hiányzik a regény befejezéséből. Túl vagyok tehát tizenheten, plusz előre megírtam az utószót és a köszönetnyilvánítást is. Tehát már csak egy aprócska lépés…illetve egy valamivel nagyobb, lévén ki is akarom adni, és nem magánkiadásban.

Ráadásul most már azt is elhiszem, hogy a regény befejezése, és benne megírt csavarok jók lettek. Egy kedves barátom, Anna, ugyanis végigrágta magát mind a tizenhét fejezeten, és a megoldásra csak a legutolsó oldalakon jött rá. Ezt sikernek könyvelem el. A javaslatai alapján még egy kicsit javítgatok a szövegen, hogy az utolsó fordulat még kevésbé legyen kiszámítható. Most már csak egy kiadót kell meggyőzni erről.

Két héttel ezelőtt tettem közé egy részletet a negyedik fejezetből. Akkor azt ígértem, hogy írok még róla pár sort, s most ennek is eljött az ideje.

Az egész jelenet az egykori Sztálin úton álló cukrászdában játszódik, melyről szintén írtam korábban. Van benne egy rövid visszaemlékezés, melyben a szereplők elutaznak Répáshutára. Ezt csak azért tettem bele, mert több éven keresztül jártam ide a hallgatókkal, és megtetszett a község csendje, és elszigeteltsége.

A fejezetben két szereplő, Zánkay László és Dolnics Antal beszélgetnek. Előbbi szabadúszó színész, utóbbi titkárként dolgozik az ügyvédi irodában. Megnéztem a jegyzeteimet, és az eredeti vázlatokban még teljesen más szerepelt. Zánkaynak először tanár szerepet szántam, aki fiatalkorában amatőr színjátszókörben vett részt. A háború alatt végig betegeskedett, még mindig asztmával küzd. Mint látható, eléggé eltávolodtam a korábbi elképzelésektől. Dolnics pedig egy nyomdában dolgozott volna szedőként, és miután a Szabad Nép egyik számát hibásan készítette elő, ezért az ÁVÓ előállítja szabotálásért. Később ez az ötlet is zsákutcába futott. Második nekifutásra a karakterek már működtek, és a fejezetek megírása közben nem is kellett rajtuk változtatni.

A negyedik fejezetben szóba kerül még valami őrült terv is, de hogy az micsoda, ahhoz el kell olvasni a regényt. Ha kiadják. 🙂

Share