Források – avagy mit érdemes elolvasni

Tudom, sokakat elsősorban az érdekel, hogy haladok a regényírással (még sehogy), de úgy érzem hasznos lenne közreadni mindazon könyveket, amelyek elolvasása segített az elindulásban.

Az egyik legelső, a rendszerváltás után megjelent könyv Berki Mihály: Az államvédelmi hatóság című kötete (1994). A szerző magánkiadásban jelentette meg a kéziratot, feltehetően ekkor még kevés kiadó mert a témával foglalkozni. Olvasás közben sajnos nem tudtam eldönteni, hogy mi is volt a szerző célja. Lehetett volna ez egy korrekt történelmi, ismeretterjesztő könyv, de sok helyen személyeskedő a hangneme, máskor meg pontatlan. Például Farkas Mihály kapcsán (aki Rákosi jobb keze volt) egy bírósági peranyagot idéz, ami nyilvánvalóan egy koncepciós per volt, így a valóságot nem nagyon tudjuk meg belőle. Így sok helyen felszínes a könyv, miközben próbálja magát beállítani úgy, mintha ő lenne az első, aki a magyar nép elé tárja az igazságot.

Az egyik legvaskosabb mű kétség kívül Kiszely Gábor: ÁVH – egy terrorszervezet története című könyve (2000). Terjedelme ellenére (szerintem) nem a legjobb olvasmány. Néhol a lábjegyzetek tömege sokkal hosszabb, mint maga a fejezet. Röviden áttekinti a szervezet megalakulását, fejlődését, majd sorra veszi a legfontosabb koncepciós ügyeket. Ugyanakkor a részletesség néha az olvashatóság kárára megy, borzasztóan tömény, nehezen lehet vele haladni. Ugyanebben az évben jelent meg az Államvédelem a Rákosi-korszakban című tanulmánykötet (szerkesztette Gyarmati György) a Történeti Hivatal gondozásában. Bár az egyes írások nem egyenlő színvonalúak, például pont a számomra legfontosabb időszak (1950-1953) fejezete kicsit elnagyolt, de összességében mégis egy korrekt mű. Külön érdekes az a rész, ami a szovjet politikai rendőrségről szól, s ebből látszik, milyen pontosan másolták azt le a magyar elvtársak.

A történészek, kutatók munkáin kívül sokkal hitelesebben azok a könyvek, melyek első kézből adnak betekintést a politikai rendőrség világába. Ezek közül is a legfontosabb Farkas Vladimir: Nincs mentség – Az ÁVH alezredese voltam kötete (1990). Farkas az elsők között vallott ÁVH-s múltjáról, és feltehetően vannak benne csúsztatások (bár ő mindvégig hangsúlyozza őszinteségét), sok szempontból ad betekintést a politikai rendőrség működésébe. Sőt, a mentalitásukba is. Szó nélkül hittek a Pártban, elfogadtak mindent. Farkas hitt Rajk László bűnösségében, ahogy hitt abban is, hogy Kádár János és Péter Gábor is okkal lett letartóztatva. Ezek után meglepő volt olvasni, hogy saját letartóztatásakor kétségbeesetten próbál kikerülni a koncepciós per sűrűjéből. Más szemszögből lehet olvasni a szervről Dénes Béla: Ávós világ Magyarországon című könyvében (2002). Kétség kívül, mint orvos, különleges helyzetben volt, s bár nagyobb volt a mozgástere, mint az átlagos rabnak, mégsem volt könnyű az élete. Hasonló emlékeiről ír Lehoczky Pál: Utolsó fellebbezés (Az ÁVÓ karmaiban) című önéletrajzi írásában. Bevallom, ezt még nem olvastam, de hetek kérdése az egész.

Szándékosan hagytam a végére a legutóbbi, és talán a leginkább a hétköznapi olvasóhoz szóló könyvet. Müller Rolf: Politikai rendőrség a Rákosi-korszakban című könyve (2012) pontosan arra jó, hogy a téma iránt érdeklődő olvasó kapjon egy pontos és átfogó képet a szervezetről. Kialakulás, szervezeti felépítés, főbb vezetők, módszerek, érdekességek. Én egyedül azt bántam, hogy túl keveset kaptam a könyvtől, többre vágytam…de hát engem egészen más célok motiváltak.

Végül álljon itt még egy utolsó könyv, Ungváry Krisztián és Tabajdi Gábor: Budapest a diktatúrák árnyékában (2012) kötete a kor helyszíneiről ad rövid áttekintést.

DSCF4236Természetesen ezen kívül van még számtalan cikk és tanulmány, de ezek a könyvek bárki által könnyen beszerezhetőek. Aki pedig nem akar olvasni, megnézheti az ÁVÓSOK – A kommunista párt terrorszervezete című háromrészes dokumentumfilmet, ami korábban betiltottak, ugyanis a készítők egy kicsit jobban hangsúlyozták a politikai tisztek zsidó származását. Az első rész itt található.

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg, hogy a blog, s a holnap minél szélesebb kört elérhessen. Köszönöm.

Share